Újra eljött

Most volt évzáró, mondhatnánk, és már megint évnyitó?! Bizony a nyár hamar eltelt, legalábbis aki iskolás, biztosan így érzi. Szeptember 3-án szépen, osztályonként felsorakozva, ünneplőbe öltözve hallhattuk a becsengetést. A legtöbb tanulónak ez természetes, de vannak minden évnyitón olyanok, akiknek ez szokatlan, új és ismeretlen. Ők az elsősök, akik kicsit meglepődve, félelemmel és várakozással telve nézegettek körbe, hogy nekik most miért kell itt középen állni, miért nézi őket mindenki, és miért szólongat az a néni, hogy sorba álljunk. Persze sokat hallották már szüleiktől (akik legalább olyan nagy izgalommal várakoztak), hogy „ezentúl nagy iskolás leszel”, azért itt élesben először próbálják ki, hogy mit is jelent ez. A legbátrabbak még verset is mondtak a többieket bátorítva, szüleik és az óvó nénik nem kis büszkeségére.
Fontos dolog az egy család életében, ha a gyermek iskolás lesz. Rengeteg új dolog, más környezet, más emberek, más szabályok. Nincs könnyű dolga a gyerekeknek, a szüleiknek, de a tanító néniknek sem. Mindenkitől sok türelmet és kitartást kíván. 
A nagyobb évfolyamosok persze már rutinosan vettek részt az évnyitón, örültek a viszontlátásnak, a megbeszélendő témák felgyűltek, ennek ellenére figyelemmel hallgatták intézményvezetőnk köszöntő szavait. Aki megköszönte a családoknak, hogy a Dobozi Általános Iskolát választották gyermeküknek, bízva a sikeres együttműködésben. Ami ehhez szükséges: közös cél, megértés és megfelelő kommunikáció. Fontos a szülők részéről a gyermekkel való törődés, a megfelelő nevelés, amire az iskola építeni tud.                                                                                                                                  Az évnyitó óta kis elsőseinkkel végig csináltuk az óvoda-iskola átmenetet, túl vagyunk az előkészítő szakaszon, és az iskolába beszokás is sikerült. Sőt, átvették az uralmat a folyosókon, belakták az osztálytermüket, és ujjaik köré csavarták a nagyokat.
Az új évünk elindult, ebben a tanévben is vár ránk számos feladat, kihívás, és ha jól csináljuk örömünket is lelhetjük benne, sőt eredményeket érhetünk el. Minden gyermeknek, pedagógusnak ezt kívánom!

Hajni tanító néni