Szeptember elseje különös jelentőséggel bír egy iskola életében: ezen a napon veszi kezdetét a 181 napos utazás, melynek végén sok élménnyel, tudással és tapasztalattal leszünk gazdagabbak. Virtuális utazásunk a tanévnyitó ünnepséggel indult, melyen Zsigmond Károly, a Dobozi Általános Iskola intézményvezetője köszöntötte a megjelenteket. Évnyitó beszédében az oktatás minden szereplőjét köszöntötte, meghatározta a tanév feladatait, sikereket és jó munkát kívánt.
„A mai napon egy újabb tanév kezdődik, a hagyományokra építve új tervekkel, új célokkal. A kérésem azonban a régi. Mindenki végezze a dolgát. Tegye azt tudásához és lehetőségeihez mérten lelkiismeretesen, becsületesen.
A diák elsődleges feladata a tanulás! Elvárom, hogy ne késve, de felkészülten és hiánytalan felszereléssel érkezzen az órára. A felnőttekkel, pedagógusokkal, tanulótársaival szemben tisztelettudóan viselkedjen. Ne a trágár beszéddel, festett hajjal, öt centis műkörömmel, bizsu arzenállal a testén, állandó agresszióval akarjon kitűnni a többi közül. A szorgalmával, a jó magaviseletével emelkedjen ki az átlagból! Érezze sajátjának az intézményt, vigyázzon a tisztaságra, vigyázzon az épület berendezéseire, eszközeire úgy, mintha a legújabb mobiltelefonját tartaná a kezében. Amit egyébként ebben az évben sem kell behozni az iskolába, hiszen nincs szükség rá.
A szülőtől elsősorban az együttműködést kérem, az építő jellegű kritikát és, hogy nevelje a gyermekét szép beszédre, illemre, helyes viselkedésre, alapvető szociális készségekre. A szülő viselkedése a legtöbb esetben példa a gyermek számára, ezért nagyon fontos a harmonikus családi légkör kialakítása, a pozitív példamutatás. Kérem, hogy csak indokolt esetben maradjon távol az iskolából gyermeke, hiszen ahhoz, hogy teljesítse az évfolyam követelményeit, fontos a jelenléte. Vannak állandó késő és nagyon sok órát, napokat hiányzó tanulóink. Ezt ma már törvény is bünteti, azt tapasztaljuk, hogy sok esetben csak akkor ébred rá a szülő a felelőtlenségre, amikor küldik a felszólítást. Elsősorban a szülő felelőssége, hogy az iskolában legyen a gyermek!
Természetesen sokan vannak tanulóink, akiket nem kell nógatni az iskolába járást illetően, akik szívesen töltik napjaikat az intézményben és ez általában a tanulmányi eredményükben is megmutatkozik.
Kollegáimtól a pontosságot, empátiát, toleranciát, következetességet, szakmaiságot várom el!
Tudom, egyre többet kell dolgozni a sikerélményért, de továbbra is kérem tőletek a kitartást, türelmet a gyermekek érdekében! Itt szeretném megköszönni a napokban végzett munkátokat, melynek eredményeként, szépen dekorált osztálytermekkel és közlekedő folyosókkal indíthatjuk az új tanévet.
Iskolánkban mindig nagy gondot fordítottunk, arra, hogy megfelelő környezetben történjen a tanulás-tanítás. Amellett, hogy mi magunk is vigyázunk a közvetlen környezetünkre fontos, hogy a technikai dolgozóink továbbra is lelkiismeretesen, a jó gazda gondosságával végezzék munkájukat.
Bízom a civilszervezetekkel, intézményekkel való eredményes együttműködésben. Öröm számomra, hogy Doboz Nagyközség Önkormányzata nem engedte el a kezünket és folyamatosan számíthatunk segítségére, legyen szó munkaerőről, utaztatásról, vagy éppen tanulóink támogatásáról. Ezúton is köszönöm polgármester úrnak, hogy elsős tanulóink 5-5000 ft értékű ajándékban részesülhetnek itt a tanévnyitó ünnepségen.
Üdvözlöm körünkben a lelkész urat, rövid beszélgetésünket követően hiszem, hogy jól együtt fogunk dolgozni a jövőben.
Ha az előzőekben általam felvázolt ideális helyzetet megteremtjük adott a lehetőség arra, hogy egy jó hangulatú tanévet zárjunk júniusban. Sokan tudják közülünk, hogy nálunk nyáron sem áll le az élet. Idén 7 iskolai, valamint a Dobozi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett táborban vehettek részt tanulóink. Köszönet minden szervezőnek, résztvevőnek, közreműködőnek!
Sajnos nem mehetek el szó nélkül az életünket egyre jobban befolyásoló vírushelyzet mellett.
A korábbi korlátozások nagyrészét visszavonták, gondolok itt a testhőmérséklet mérésre, a maszk használatára, a tanórák megtartásának korlátozására. Nem ismerjük a jövőt, bármi lehet és az ellenkezője is. Amíg újabb utasítást nem kapunk, mi nem szigorítunk. Arra készülünk, hogy jelenléti oktatás lesz. Az oltás felvételéről mindenki maga dönt, mi se lebeszélni, se rábeszélni nem fogunk senkit, mert mi magunk sem tudjuk, hogy mi a jó! Az újabb rendeletig a maszk használata nem kötelező az iskolában.
Természetesen törekedni fogunk a fokozott védekezésre, ennek egyik eszköze, hogy az intézménybe továbbra is az engedélyemmel jöhet be külső személy.
Akiknek feltétlenül engedélyezzük a belépést, sőt már nagyon vártuk, hogy megjelenjenek iskolánkban, azok az elsős tanulóink. Most hozzátok szólnék:
Azt kívánom nektek, hogy minél hamarabb megszeressétek az új környezetet, érezzétek jól magatokat az órákon, szünetekben. Attól, hogy nincs itt veletek az óvónéni, anya, vagy apa, nem vagytok egyedül!
Fogják a kezedet, minden lépésedet felügyelik, segítenek a tanítónénik, különösen az osztályfőnökötök Margó tanítónéni. Természetesen nektek is alkalmazkodni kell az új szabályokhoz, az iskola házirendjéhez, de majd meglátjátok, hogy milyen gyorsan el fog telni ez a tanév is és a végére szinte észrevétlenül megtanulsz írni, olvasni, számolni. De, ha ügyes leszel, később megtanulhatsz úszni, táncolni, focizni, kézilabdázni, énekkarban énekelni, angolul beszélni, számítógépen dolgozni is! Sok sikert kívánok nektek az előttetek álló feladatokhoz!
A tantestület nevében köszönöm a szülők bizalmát intézményünk felé, örülök, hogy önök is úgy gondolják, hogy a dobozi gyereknek a dobozi iskolában van a helye. Köszönöm az óvónénik munkáját, mely még nem ért véget, hiszen az előttünk álló átmenetet segítő időszakban, ahogy eddig is közösen dolgoznak majd tanítóinkkal. Tisztelt jelenlévők! Bízom abban, hogy az új tanév az oktatás minden szereplőjének sok új élményt, munkahelyi-, tanulmányi sikert tartogat. Ezért, hogy ez így legyen, mindenkinek tennie kell a maga dolgát! Ezen gondolatok jegyében a 2021-22-es tanévet megnyitom!”
Minden tanulónak sikerekben gazdag tanévet kívánunk!
