Szülőként mindenki a legjobbat szeretné gyermekének, illetve azt is, hogy jól érezze magát az iskolában. Nem is lehet más a célunk, mint hogy együtt olyan közösséget építsünk, ahol a gyermekek nap, mint nap pozitív élményekkel térhetnek haza; illetve egy olyan iskola megvalósítása, ahol a tanulók a nap elejét és nem a végét várják. Mi ezeket a célokat szeretnénk megvalósítani. Igaz, hogy mindez csak a tanulók, pedagógusok és szülők együttműködésével lehet sikeres.
Elsőseinknek a szeptember egy előkészítő időszak. Megismerkednek pedagógusaikkal, osztálytársaikkal, iskolatársaikkal, az iskolával. Kialakítjuk a szabályokat, hiszen az iskola olyan tevékenységi formákat kíván meg, amelyek a szabálytudaton alapulnak, a kötelező feladatok teljesítését igénylik.
Fő tevékenységünk első héten a játék, amit fokozatosan napról-napra átvesz a tanulás. Éreztetjük velük, hogy nem fontos az azonnali ,,iskolássá válás”.
Ezt a célt szolgálja az óvoda – iskola átmenet. Ezért az első hét a játékról, illetve a játékos feladatokról szólt. Elsőseink legnagyobb örömére meglátogattak bennünket a korábbról már ismert, kedves óvónénik is. Az egészségügyi előírásokat szem előtt tartva, alakalom nyílt a találkozásra, a közös körjátékra, mesére, színezése, éneklésre.
A tanulás megkezdéséhez szükséges képességek és viselkedésbeli szokások kialakításában az óvodapedagógusok nagy szerepet játszottak. Egyrészt a gyermek követendő mintaként tekintett rájuk, másrészt biztonságot sugárzó, bizalmi személyként álltak a gyerek mellett. Az ők munkájukat folytatjuk mi, tanítók, így a közös munka elengedhetetlen.
Köszönjük szépen, az óvodapedagógusok együttműködését és a szülők bizalmát.
Tóthné Székely Ildikó
