Rendhagyó várlátogatásra nyílt alkalmunk március 13-án Gyulán.
Iskolánkból a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program szervezésében 41 tanuló vett részt a projektben, melynek célja élményalapú oktatási módszerek segítségével a mai diákságot közelebb vinni a történelmi emlékhelyekhez.
A megszokottól eltérően egy nyomkereső játék mentén fedezték fel növendékeink a kiállítási termeket. A játék lényege röviden az volt, hogy 4-5 fős csapatokra osztva elrejtett kódokat kellett megkeresniük a várban, amelyekből értelmes szavakat alkotva egy négyjegyű számot találhattak ki. Ezen számkombináció egy lakatot nyitott ki. Így juthattak el a török szultán által hőn áhított dokumentumhoz- egy középkori leltárhoz, ami a vár készleteit tartalmazta-, s ez egy lezárt ládikában rejtezett. A játékra egy órás időkeretet biztosítottak és ugyanebben az időpontban két másik iskola csapatai is versengtek. A gyerekek nagy lelkesedéssel vették birtokba az ódon épületet, és önállóságuk teljes tudatában buzgón keresték a kért kódokat. Nagy öröm volt számunkra, hogy a mi csapataink maradéktalanul megoldották a rejtélyt, sőt közölünk fejtették meg elsőként. A baj nem jár egyedül természetesen, így erre a talányos útra elkísért hű pedagógustársam, Futakiné Debreczeni Ilona tanárnő. A sikeres megmérettetés után hosszasan beszélgettünk a gyulai várhoz kötődő történelmi eseményekről.
A diákok véleménye szerint sokkal hasznosabb volt, egy játék kapcsán a múlt berkeibe tévedni, minthogy egy klasszikus tárlatvezetésen részt venni. Mert tartja magát még az antik bölcsesség: Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Ezért néha különleges ismeretek megszerzése miatt el kell hagynunk a szokványos környezetünket.
Péliné Eszenyi Hajnalka
