„Azt az utat járd,
amelyen önmagadhoz térhetsz vissza,
hogy a múlt kútjába láss,
hogy a jövődet is megmutassa.”
2022 tavaszán tudtuk megvalósítani a 2019-ben nyert „Határtalanul: Székelyföld kincsei, a Sóvidék csodái” pályázatunkat a pandémia okozta helyzet miatt. Május 26-án útra keltünk 25 tanulónkkal és harmadmagammal- Balogh Lászlóné, Lívia tanárnő és Turákné Szente Adél tanárnő társaságában-, hogy nagy magyar szellemóriásaink életútjait felfedezzük és Erdély lenyűgöző csodáit szemügyre vegyük. Az alábbiakban négynapos utunk eseménynaplóját ismertetném.
1. nap: A megpróbáltatások kezdete
Anyaországunk határán szép lassan átkelve először hozzá kellett szoknunk a romániai vezetési stílus szabálytalanságaihoz. Kisvártatva megérkeztünk Arany János szülővárosába, Nagyszalontára, ahol a Csonkatorony látványát véstük emlékezetünkbe. Onnét utunkat Nagyvárad felé vettük, a történelmi emlékektől hemzsegő várban egy kiadós sétát tettünk. A pályázat lebonyolítását segítő utazási iroda nem túl olajozott működését mi sem tükrözheti jobban, minthogy a tervezett szálláshelyeink nem estek egybe
a ténylegesen elfoglalt szálláshelyeinkkel. A csapatunk szellemiségét jellemezte, hogy a kedvünket ezen akadályok sem szegték. Első napunk nyugvópontja Farkaslakán volt egy vendégszerető székely családnál, akiknél a tájra jellemző ízletes ételeket fogyasztottunk.
2. nap: Az izgalmak fokozódnak
Másnap első állomáshelyünk a lélegzetelállító Parajdi sóbánya volt. Diákjaink elámultak a föld gyomrában rejlő kincsek láttán. Tüdőnket megtisztítva Szovátára utaztunk tovább, ahol egy jókorát sétáltunk a Medve-tó körül, sajnos a fürdő még zárva volt. Macikkal szerencsére nem találkoztunk. Korondon belecsöppentünk a vásári sokadalomba és szemügyre vehettük a híres fazekasok alkotásait. Meglepő fordulattal este ismét Farkaslakán találtuk magunkat. A napot közös szalonnasütéssel, grillezéssel, mulatsággal, élménybeszámolókkal zártuk.
3. nap A múlt bűvöletében
Elérkeztünk kirándulásunk legeseménydúsabb napjához. Az Ábel- trilógia szerzőjének, Tamási Áronnak a szülőházát felkeresve végleg búcsút intettünk Farkaslakának. Székelyudvarhelyre utaztunk, itt egy vásári forgatagban találtuk magunkat. Helyi specialitásokat kóstolhattunk meg, többek között a felejthetetlen kürtőskalácsot. Ezután leróttuk tiszteletünket a nagy fejedelem előtt is, koszorút helyeztünk el II. Rákóczi Ferenc szobránál. A "legnagyobb székely", Orbán Balázs írói és etnográfus munkásságáról is megemlékeztünk. Innét a Csicsói- Hargitára, Hargitafürdőre folytattuk utunkat. Egy kisebb túrát tettünk és vizet merítettünk a Vallató- forrásból. Kézdivásárhelyen Gábor Áron szobrához zarándokoltunk, magunkkal víve a dobozi Gábor Áron diákunkat. Ezután Doboz testvértelepülését, Ozsdolát látogattuk meg. Kisebb delegáció szeretteljesen fogadott bennünket. Ismertették a település történetét és bemutatták iskolájukat is. Partnerkapcsolatainkat erősítendő ismeretséget kötöttünk a helyi gyerekekkel. A harmadik nap nyugvópontja Sepsiszentgyörgy volt. Fáradtan, élményektől túlterhelten tértünk nyugovóra.
4. nap: Búcsú Székelyföldtől
Többször konstatáltuk, hogy egy életre meghatározó utazáson vehettünk részt. Maga az erdélyi táj is annyira gyönyörködtető, hogy történelmi emlékek megtekintése nélkül is gazdagabban térhettünk volna haza. Azonban a Határtalanul állomáshelyeivel még hatványozódtak ezen élmények. Segesváron Petőfire emlékeztünk, és az 1848-49-es szabadságharc jelentős ütközetére.
Négy napos túránk, utolsó napját megkoronáztuk a Királyhágó megtekintésével. A határon való átkelés visszafelé sem volt problémamentes, de lehetőséget biztosított arra, hogy tanulóink élményeiket összegezzék: többen hálájukat fejezték ki, hogy részt vehettek a múltunk és a történelmi Magyarország egy szeletének felfedezésében. Sokaknak ez volt az első külföldi útjuk is egyben.
Reméljük, hogy máskor is lesz lehetőségünk hasonló múltidéző barangolás megtételére.
Péliné Eszenyi Hajnalka
